Publikálva: 2009. július 16. - 22:48Kategória: "lehetetlen", pozitív érzelmek, pozitív gondolkodás, remény. Hozzászólások követése: RSS 2.0 feed. Szólj hozzá, vagy hivatkozz vissza (trackback) a saját honlapodról.
Bőség minden téren!
a vonzás törvénye a gyakorlatban
------------- azoknak, akik nemcsak túlélni szeretnék ezt az életet, hanem készek kiépíteni benne örömük útját -------------
|
2009. július 16.
|
|
|
Azzal a kérdéssel fordult hozzám a minap valaki, hogy visszaépülhet-e a hiányzó fogzománca. „A fogorvosok szerint nincs mit tenni … fehéríteni se lehet – szóval ronda sárgák a fogaim, sok pedig fogzománc nélküli. Koronát lehetne, de a kevés jó fogamat nem akarom tönkretenni… el vagyok keseredve… erre a fogzománcra még Domján László /agykontroll oktató/ is azt mondta, hogy szerinte valószínű nem épül vissza….” Először is szeretném leszögezni, hogy az, hogy a (fog)orvosok mit mondanak, az nem mércéje annak, hogy mi lehetséges és mi nem – hiszen mennyi de mennyi eset van, ami rácáfol a negatív előrejelzéseikre. Hogy az agykontrollosok mit mondanak, azt egy fokkal meggondolandóbbnak tartom. De még így is amondó vagyok, hogy csak azokra a véleményekre figyelj oda, amik jó érzéseket keltenek benned. A jó érzéseid mutatják, amikor lényed bölcs belső magjával összhangban gondolkodsz. És azon túl, hogy eleve kellemesebb jó érzésekkel eltelve, bizakodóan élni (pl. „megoldódik, előbb-utóbb csak megoldódik”) – a jóérzések a nekik megfelelő rezgésszintű, pozitív változásokat vonzzák az életedbe. Máskor is kaptam már olyan kérdést, amelynek lényege, hogy szerintem lehetséges-e valamilyen „lehetetlen”. Példának okáért: rengeteg információ kering a világban, ezek között rengeteg az olyan információ, ami éppen számunkra hordoz nagyszerű lehetőségeket – és az icipici töredéke sem jut el hozzánk, ha nem várjuk, és nem fogadjuk, nem adunk lehetőséget a vonzás törvényének, hogy kimixelje a „véletlenek” összjátékával a személyünkreszabott megoldásokat. A kérdés, hogy rá vagy-e hangolódva megoldásra? A sikerkönyvekben sokszor felmerülő gondolat, hogy a sikeres emberek a megoldásokat keresik („hogyan lehetne”), a sikertelenek a problémákon rágódnak („miért nem lehet”). Szóval légy eltökélt: „meg akarom találni a módját”! Csak nyitott elmével-szívvel várd a megoldást, ami lehet, hogy információ formájában lép eléd majd, hogy mit tegyél – de lehet, hogy a gondod már csupán attól megoldódik, hogy megváltoztatod gondolataidat-érzelmeidet vele kapcsolatban: egyrészt gyakran vizualizálod, átéled az általad vágyott célt (te például agykontrollal is teheted ezt, hiszen értesz hozzá), másrészt a témával kapcsolatos, szokásosan negatív gondolatokat hozó helyzeteket is pozitívvá változtatod. A lényeg, hogy csak a benned pozitív érzelmeket keltő gondolatoknak engedd meg a fejedben fészket verni. Ha kitartasz a pozitivitás mellett, akkor a vonzás törvénye sok további pozitív gondolatot fog szállítani neked, és eseménynek, helyzetek, információk fognak köréd rendeződni… Van még két kedvenc mondatom, amit neked is ajánlok kipróbálásra: „Már elkezdtem vonzani az információt arról, hogy… /hogyan oldhatom meg valamilyen problémámat/” (ezzel fenntartod a bizakodást és a nyitottságodat a témával kapcsolatban). Ez mind a kettő pozitív, bizakodó lelkiállapotban tart téged és ezáltal nyitva hagyod a kaput, hogy a megoldás könnyedén belibbenjen az életedbe.        
|
|
17 hozzászólás: “Lehetséges-e a lehetetlen?”
Szólj hozzá!
2009. július 18. - 15:31
Bíztatnám az illetőt, hogy Domján Laci azt is hozzá szokta tenni, hogy ő már több ízben kishitűnek bizonyult. Volt konkrétan fognövesztéssel kapcsolatos eset is, amit ő lehetetlennek gondolt, de az illető mégis megcsinálta. A kérdés szerintem pusztán az, hogy mennyire akarod, mennyi áldozatot vagy hajlandó vállalni a célodért. (Agykontrollal pl. legalább fél év, min. napi háromszori programozás-elmetükre és laboratóruim-kell hozzá.)
De valóban ekkora-e ez a probléma, vagy inkább valamimás, pl. önértékelés?
2010. március 17. - 08:37
Üdvözlöm, én már korában is foglalkoztam a vonzás törvényével a pikkely sömörömmel kapcsolatban ez idáig eredménytelenül,ebben kérnék egy kis segitséget.60-van éves vagyok és 14 éve szenvedek ettől a betegségtől, már nagyon unom az állandó kisérletezést.üdv Zsike
2010. március 17. - 22:28
Kedves Zsike!
Utánanéztem Ruediger Dahlke: A betegség mint szimbólum c. könyvében, hogy a pikkelysömörnek milyen lelki háttere van. Azt írja, hogy ez egy testi-lelki “páncélfejlesztés” a külvilág hatásai ellen.
Ha ez így van, akkor a tekintetben kellene megvizsgálnod magad, hogy mi az, ami félelemmel tölt el az életben (emberi kapcsolatok? anyagiak? vagy más? terén) – és ennek az érzésnek a helyébe a BIZALOM érzését kifejleszteni magadban: senki-semmi nem “rondíthat” bele az életélményedbe, te, a rezgéseid, érzelmi állapotod az egyedüli oka annak, ami történik veled. És az egész univerzum a boldogságodért ügyködik, csupán te magad akadályozhatod meg, hogy az eljusson hozzád. Törekedj hát a érzelemskála (lásd honlapon a cikkemet róla) felső részén élni napjaidat – és nemcsak a pikkelysömör páncélja, hanem minden negatív élmény lassan távol marad tőled.
2010. március 31. - 16:21
Kedves Kati!
Lassan 1,5 éve mútöttek a mellemmmel, egy 7mm-es csomót vettek ki, ami rosszindulatú volt. Sugárkezelést kaptam és gyógyszert kell szednem. Amióta szembesültem a betgséggel előszeretettel olvasom a hasonló témáju oldalakat és könyveket. Viszont a kialakulás oka konkrétan még nem derült ki számomra. Segítséget ebben kérnék és abban, hogy mit tegyek a teljes gyógyulás érdekében.
Üdv:
Ibolya
2010. április 2. - 21:45
Kedves Ibolya!
Én úgy gondolom, hogy nem kell tisztában lenned a betegséged okával, elég, ha tested öngyógyító mechanizmusát hagyod, hogy akadálytalanul végezze a dolgát. Ehhez MINÉL TÖBBSZÖR végezz testi-lelki lazítást. Az ilyenfajta gondolatok pedig hozzásegítenek az egészséges testhez-lélekhez, mondogasd, írd le, ragaszd ki, énekelgesd őket:
„Szeretem a testemet, és mindent megteszek jóléte érdekében.
Képzeletben gyengéden végigsimítom testem minden porcikáját, megköszönve neki, hogy szolgálja életemet.
Ellazítom testemet – az életerő akadálytalanul áramlik testemben mindenhol és átmossa összes sejtemet.
Ellazítom lelkemet – kisimulnak lelki görcseim, elmúlt sérelmeimet megbocsátom, hogy energiáim felszabaduljanak az élet szolgálatára.
Elengedem magam, átadom magam testem csodálatos öngyógyító erejének.”
Hálás lehetsz azért is, hogy ez a betegség ilyen önfejlesztő irányba inspirált.
Légy nyitott az ötletekre, hogy még mi mindent tennél szívesen a testedért. De a fő a lazítás és a bizakodó, szeretetteli gondolatok!!!
Szeretettel: Kati
2010. május 3. - 20:28
A betegségek valóban elmulaszthatók pozitív felfogással.Példa erre keresztapukám története.2,5 éve talán,hogy rákot fedeztek fel nála.Elment megműtetni magát.Sikeres lett a műtét.Utána pedig pozitívan kezdett el a vizsgálatokon gondolkodni,és otthon is elég sokszor mondta a feleségének,hogy nem lesz semmi gond.És még mindig él,hála Istennek és a pozitív felfogásnak!Még kell majd nyáron elmennie vizsgálatokra(ez már csak azért van,hogy biztosan tudják,hogy meggyógyult)
2010. szeptember 15. - 18:55
Minden nézőpont kérdése, ki nézi. Van akinek lehetetlen valami, van akinek ugyan az lehetséges.
Az akinek lehetséges, úgy látja, neki lehetséges, ezért annak is, aki pedig lehetetlennek lát valamit, az is marad.
A mindenség mindenkinek azt adja, amit elképzel önmagának, mint valóságot.
Merj nagyot álmodni, és beteljesedik.
Nincs lehetetlen, csak is kishitű emberek vannak.
Nem lehet kijelenteni, hogy azért, mert nekem lehetetlen, másnak is az!!! Legfeljebb én nem tudom elfogadni, mint valóságom.
Merj nagyot álmodni.
2011. június 1. - 14:03
Nem tudom,hogy kell ezt az agykontrollt megtanulni.Kitört 2 fogam,és ráadásul 1 szemfogam is nagyon durván néz ki.A fogorvos azt mondta,hogy csak koronával,illetve műfoggal lehetne a mosolyomat széppé tenni.Mindig úgy állok a dolgokhoz,hogy pl:”tudom,hogy ki fog nőni!” mostanában vettem észre,mintha kezdene nőni.Hátul 2 helyen is nő,illetve elkezdett fehéredni a fogsorom.Érdekelne,hogy ez tényleg lehetséges-e,vagy csak én érzem így?!
2011. június 1. - 19:14
Lehetséges.
Nem kell tanulni, ha ilyen ösztönösen is tudsz hinni, bízni, elfogadni!
Csak így tovább!
2011. június 7. - 20:04
Esetleg tudnátok nekem segíteni benne?
2011. június 30. - 07:36
Keresgélj a http://www.bosegmindenteren.hu/igy-segitelek/ oldalon testhezálló segítséget. Én így tudok segíteni.
2013. április 16. - 13:11
Kedves Kati! 4.dik sikertelen forgalmi vizsgán vagyok túl. Nem tudok magamba elég hitet önteni ,kérem egy pár mondattal ha tudna nekem segiteni! köszönettel
2013. április 16. - 14:20
Kedves Enikő!
)
Pár tipp:
- fénymásold le valaki jogsiját és írd felül rajta a nevét a neveddel … a kezedben fogva éld át, milyen jó érzés birtokolni … tedd olyan helyre, ahol sokszor rá tudsz nézni ezzel a jó érzéssel
- ismételgess bizalommal megerősítéseket, alvás előtt és után különösen: “csak olyan szituációk, helyzetek jönnek elő a vizsgámon, amiket könnyedén meg tudok oldani” … “jóindulatú lesz a vizsgabiztosom” …
- azokat a szituációkat, amelyekről tudod, hogy nehezen mennek neked, gondolatban sokszor-sokszor csináld végig pillanatról pillanatra, jól (sávváltást pl.: indexelés, tükrökbe-hátra pillantás, kormánymozgás, ha kell gyorsítás, index vissza … mosoly
2013. június 16. - 12:18
Elég inspiráló az oldal.
Nem ezért találtam ide, de látom, a fognövesztésről érdeklődtök.
Nos, jó hírem van, ezen én már régen túl vagyok, és így visszatekintve nem is okozott túl nagy gondot a megoldása.
Igazából el is felejtettem már az egészet, annyira magától értetődő, csak véletlen eszembe juttattátok.
Az én esetemben arról volt szó, 2003 tájékán fogorvosnál jártam, és az alsó bölcsességfogamból csak egy alig észrevehető csücsök látszódott.
Azt mondta, ki kell majd húzni. Én meg épp egy másik foghúzáson voltam túl, illetve korábban műtöttek már ki belőlem bölcsességfogat.
Nem akartam az egész procedurát újra végigjárni.
Ezért elkezdtem szorgosan agykontrollozni. Nem csináltam semmi extrát, csak naponta 1-2 alkalommal kb. 10-15 percen át elképzeltem a képzeletbeli képernyőmöm vagy tükrömön, ahogy elkezd nőni.
Az első képen megjelenítettem a fogamat a jelenlegi állapotában, és áthúztam egy fekete X-szel. A második képen elképzeltem, ahogy kicsit már nőtt, és ennek örülök, majd a harmadikon már egyre jobban, teljesen kinőve.
El is kezdte a növekedést, viszont felmerült egy olyan probléma, hogy a mellette lévő hetest ki kell húzni, vagy a bölcsességfogat feláldozni, a fogtorlódás miatt.
Azóta is megvan mind a két hátsó fog, a hetesemre nagyon szép korona került, a bölcsességfogam kinőtt, és az ínyem se fáj, sőt már azon az oldalon rágok, ami régebben elképzelhetetlen volt.
Egyszóval nekem már ez szinte természetes, szerintem nem volt nagy dolog megcsinálni.
Igazából ennél sokkal nagyobb gondom van most, ami nem ilyen témájú, ezért is jöttem fel erre az oldalra.
Üdvözlök mindenkit.
2014. március 2. - 00:55
“A lehetetlen csak egy szó, a lehetetlen nem létezik!”
/Muhammad Ali/
2015. szeptember 29. - 07:04
szeretnem megkerdezni hogy ha szetmentunk a parommal mert kiabrandult belolem a viselkedesem miatt, de en szeretnem, visszakapni vagyis hogy ujra szeressuk egymast. nagyon szeretnem. ezt hogy erhetnem el, mit tehetnek.
2015. szeptember 30. - 21:26
Kedves Aniko!
1. Először is érezz mélységes hálát azért az ajándékért az élettől, hogy megismerted őt, és annyit-amennyit együtt voltatok. A sok szép élményért, a szeretetteli együttlétekért.
2. Tanulj a történtekből.
Játszd le magadban azokat a jeleneteket, amelyre vonatkozóan már megbántad, ahogyan viselkedtél. Gondold át, hogyan viselkednél legközelebb egy hasonló szituációban, úgy, hogy a párodnak és neked is jó legyen.
3. Csakis arra gondolj, hogy a következő párkapcsolatod legalább ilyen jó lesz, mint ezzel a pároddal volt – ahelyett, hogy mindenáron őt szeretnéd visszakapni. Nem tudhatod, milyen kincseket tartogat még számodra az élet – és ha őt nem engeded útjára, azok nem találhatnak rád.
Nemcsak egyetlen “nagy Ő” létezik egy ember számára. És még az is meg szokott történni, hogy egy nagy-Ő-vel való találkozás előtt előbb egy nem-nagy-Ő-vel kell összejönnünk, hogy megtanuljunk bizonyos dolgokat, ami nélkül a nagy-Ő-vel nem sikerülne a párkapcsolatunk.