Tegyük fel, hogy van valaki, akivel enyhén szólva döcögős a kapcsolatod – rokon, munkatárs, szomszéd, bárki – mérget rá, hogy van ilyen

Mit is emlegetek mindig ezen az oldalon? hogy gondolom? mi a célod? Jól érezni magad!

Akkor érzed jól magad, ha telve vagy magas rezgésszintű érzelmekkel: békesség, szeretet, hála, … (ld. az Érzelemskála cikkemet) … de ez nem kell, hogy függjön attól, hogy mások hogy viselkednek veled!

Persze, bónuszként megkapod, hogy mások máshogy viszonyulnak majd hozzád … de ez nem következik be automatikusan azonnal … és lehet, hogy nem is megváltozni fog az illető, hanem mondjuk lassan kikerül az életedből, mert nincs olyan rezgéskészlete, amely illeszkedik a te megváltozott rezgéseidhez, érzelmeidhez … de akkor jönni fognak helyette olyan kapcsolatok (mert a lét nem szereti az űrt), amelyek a tebenned uralkodó érzéseknek megfelelnek … szerető, békével teli, szabadságon alapuló (csak addig boldogítjuk egymást, amíg az mindkettőnknek jó), lelkesítő kapcsolatok …

Szóval a fő célod az, hogy te jól érezd magad, eljuttasd magad magas rezgésszintű érzelmekre … az, hogy ez a világban milyen változásokat fog generálni (mert hogy fog, az tuti), másodlagos … hiszen most már úgyis jól érzed magad, a jó érzéseidhez tulajdonképpen nincs szükséged semmi változásra …

Na jó, tudom, hogy ez így elég mellbevágó … hiszen egy folyamatosan fennálló kellemetlen szituáció kellős közepén iszonyú energiáidba kerülhet a jó érzéseidet fenntartani, újból és újból visszaszerezni … egyszerűbb odamondani, odacsapni valamit, valakibe-valamibe belerúgni, zokogni, reménytelenségbe esni, másokat hibáztatni … de gondolj bele, eközben milyen állapotban van a lelked? … mintha satuban lenne, prés alatt … micsoda szenvedés! … kívánatos ez neked? … nem kívánatosabb-e a nehezebb(nek tűnő), de óriási megkönnyebbülést hozó utat választani, megtalálni és kibontakoztatni a szívedben rejlő pozitív érzelmeket … megengedni a másiknak, hogy az legyen, aki, úgy járja a maga útját, ahogy járja … hisz azzal téged nem tud se jobban, se kevésbé boldoggá tenni … mert a te boldogságod forrása saját magadban van … egyedül neked áll hatalmadban magadat boldogabb érzésekre hangolni …

No, elég az elméletből, jöjjön valami gyakorlati!

Szóval, a célod az, hogy valahogy elérd, hogy más szemüvegen keresztül (a szeretet-hála-stb. érzéseivel eltelve – vagy mondhatod úgy, hogy Isten szemével) tekints az illetőre.

Mai tippem: próbáld ehhez ki a ho’oponopono-t. Hogy mi az? Íme két leírás róla, és egy gyönyörű dal hozzá.

Az egyik cikk a www.sziakademia.hu oldalról való, a másik a www.thesecret.hu -ról. (klikkelj a webcímekre az elolvasásukhoz)

És íme a dal. Ez valami gyönyörűség! Tulajdonképpen a ho’oponopono négy
szavát – „sajnálom, kérlek bocsáss meg, köszönöm, szeretlek” – éneklik
mindenféle nyelven.

Neked is tetszik?

Te is magasabb rezgésállapotba, pozitívabb érzelmi állapotba kerülsz a hallgatásával? És ugye már nem is bánt annyira, ha rágondolsz az illető viselkedésére?