Most már a csapból is az folyik, hogy hogyan lassítsd a koronavírus terjedését. Erre már nem pazarolok szót.

Arról kevesebb szó esik, hogy mit tegyél, hogy könnyen megbirkózzál vele, ha hozzád elér. Ne ringasd magad abba az illúzióba, hogy ha ügyesen védekezel, nem ér el hozzád. Mindenhol azt olvasod, hogy lassítani kell a terjedését, nem pedig azt, hogy megállítani – tehát a nagyokosok igenis tisztában vannak vele, hogy a lakosság nagy része fertőződni fog!!

SZÓVAL AKKOR BIRKÓZOL MEG KÖNNYEN VELE, HA ERŐS AZ IMMUNRENDSZERED. Ja ezt valahol eddig is tudtad, de hát most annyira a „maszk-és-tisztogatás” gondolatkör van előtérben. Oké, mostanra megtanultad, hogy erre figyelj – itt az idő, hogy most már e mellett az immunrendszered erősítésére is fókuszálj! Meg a szeretteidére!

Válassz néhány olyat az alább felsoroltak közül, amire eddig nem figyeltél, és építsd be napi rutinjaid közé! (Az összeset úgysem tudod hirtelenjében, de jobb bármi kicsit előrelépni, mint semennyit.)

Immunerősítők testi szinten:
- bőséges alvás (az éjfél előtti órák különösen értékesek), pihenés, lazulás (fizikai terhelés nélkül több energia marad az immunrendszer működéséhez)
- elegendő mozgás (felpörgeti az immunrendszer működését, így az jobban át tudja mosni a szervezetet; ráadásul a nyirokrendszernek nincs olyan motorja, mint a vérkeringésnek a szív, azt a mozgás „hajtja”) pl. táncolás
- napozás, szabad levegő (légzőgyakorlatok), hideg-meleg zuhanyozás, szauna
- gyógynövénytea kúrák
- méregtelenítés (izgató és nyugtató-altató szerek: kávé, fekete tea, kóla, energiaital, szeszes italok, dohányzás elhagyása; böjt, léböjt, gyümölcsnap és egyéb méregtelenítő kúrák)
- reformétrend (természetes, ésszerű étrend, a saját meggyőződésed szerinti korlátozásokkal – ne egyél szemetet!)
- tiszta ivóvíz, bőségesen (ha van erről kialakult véleményed, tartsd ahhoz magad; és ne felejtsd, a mű üdítők a tested túlnyomó részét alkotó víz jórészét „szennyvízzé” változtatják)

Immunerősítők lelki-szellemi-érzelmi-gondolati szinten:
Figyeld meg magad, juss önismeretre!
- Milyen önmérgező érzelmeim, gondolataim, szokásaim, kapcsolataim vannak?
Ezek elszennyezik léted terét, aurádat, előbb-utóbb „fulladozni” kezdesz tőlük – s ez végül testi szinten is megjelenik …
- Miért alakultak ki, miért tartom fenn ezeket?
- Hogyan tudnám engem építővé, támogatóvá változtatni őket? – Ez nem megy egyik napról a másikra, ha nem boldogulsz vele, két lehetőséged van: vagy segítséget kérsz hozzáértőtől vagy valakitől megtanulod, hogyan dolgozhatsz magadon.
Amit máris megtehetsz:
- az önmegfigyelést szokássá alakítod (mondjuk naplót írhatsz arról, hogy hogyan érzed most magad – néhány nap múlva, más érzelmi állapotban visszaolvasva fülön csípheted, hogy min vagy milyen hozzáállásodon lehetne változtatnod)
- amennyire képes vagy rá, egy pozitív érzelmi állapotot tartasz fenn magadban. Például jógával, zenéléssel-zenehallgatással-tánccal, kreatívkodással, álmodozással, meditációval-mantrázással, bolondozással … ezen a honlapon is találhatsz még sok ötletet ehhez, például:
Találj 5 jót
Az örömteli élet receptje
Fáradt vagyok

Megosztom egy nagyon kedves ismerősömnek írt levelemet, hátha segítséget jelent másoknak is:

Drága …!

Engedd meg, hogy egy levél erejéig bepillantást nyújtsak a saját gondolkodásomba. Azt remélem, hogy ez talán egy kis segítség lesz neked a haláltól való félelmedet mérsékelni.
Ha haszontalannak ítéled, nyugodtan dobd a kukába, hiszen nem akarom rád erőltetni az én hozzáállásomat.

Az én felfogásom szerint a halál átlépés egy másik létmódba, egy olyan dimenzióba, ahol nincs fizikai testünk. Egy kapu, ami ha kinyílik, akkor itt az előre kiszabott időnk menni, ha viszont zárva, akkor nem tanácsos feszegetnünk. (Mint a Kékszakállú herceg várában az ajtókat …)

Az emberek általában 3 dolog miatt félnek a haláltól.
Az egyik, hogy félnek attól, hogy fájdalmak fogják kísérni a meghalást. Ez tényleg gyakran így van, ha betegségben vagy balesetben hal meg az ember. De ebben az esetben nem a halál félelmetes, hanem a fájdalom, ezt jó ha külön választjuk a gondolkodásunkban, mert a halált az esetek többségében nem előzi meg fájdalom.
A másik, hogy a felmenőink is félnek általában a haláltól, és hát tőlük tanulunk meg élni is, ezért gondolkodás nélkül elfogadjuk az ő példájukat ezen a téren is, hiszen „ők biztosan tudják, hogy a haláltól félni kell”.
A harmadik, hogy félnek az ismeretlentől. Igen, az emberek nagy része fél minden ismeretlentől, pszichológiai kifejezéssel élve: nem szívesen lép ki a komfortzónájából, azaz nem szívesen változtat a megszokott életén vagy próbál ki új dolgokat. Pedig ezt a tulajdonságát mindenkinek érdemes fejlesztenie ahhoz, hogy egyre nagyobb sikereket érjen el az életben (és ez a halálhoz való hozzáállásban is segít).

Ha a halál kapuját nem feszegetjük, az átlépésünk olyan lesz, mintha egy gyönyörű rétre érkeznénk, tele virágokkal és virágillattal, messziről magával ragadó dallamokat hallunk, szelíden melenget a nap, körbeölel a végtelen szeretet és az összes szerettünk körében találjuk magunkat. Rájövünk, hogy ezt a csodálatos életérzést kerestük egész földi életünkben, mert tudat alatt emlékeztünk rá, hiszen innen születtünk a Földre. (Azért került az ébertudatunk alá, hogy teljes figyelmünkkel itt tudjunk lenni.)

Az alkoholisták és drogosok feszegetik a kaput, be-bekukucskálnak rajta, meg-megtapasztalják ezt a tudatállapotot, szeretik, ezért is keresik és akarnak visszatérni hozzá. De a halál kapuját nem jó feszegetni, erővel felnyitni, sem ilyen lassú öngyilkossággal, önpusztító rossz szokással, sem kifejezett öngyilkossággal, mert akkor „máshova” jut az ember. Ideigtartó jó érzések ebben a földi életben – és pofáraesés „odaát”.
Szépen, bizalommal meg kell várni, hogy akkor és úgy nyíljon meg, amikor és ahogy annak itt van az ideje és módja. Nyitottsággal, megengedéssel, elfogadással, hogy ez lehet a következő pillanatban is, akár minden előzetes tünet nélkül is. Mert akkor nyilván úgy lesz a legjobb a lelkünk bölcsessége szerint. Mint ahogy nem sírdogál a focista a focimeccs végén, hogy jaj bíró úr adjon még egy kis hosszabbítást, olyan jó ez a meccs … Nem. Vége a meccsnek, megyünk haza, lehetőleg azzal az elégedettséggel, hogy „mindent megtettem, ami tőlem telt, ebbe ennyi fért bele”. És lehet, hogy egy következő meccsen is részt veszünk majd. Lehet, de ebbe ne menjünk bele, mert ez messzire vezet …

Vannak szelíd, kockázatmentes módszerek arra, hogy belekóstoljunk abba, milyen is az „odaát”. Például ha olyan zenét játszunk vagy hallgatunk, vagy úgy táncolunk, aminek úgy át tudjuk magunkat adni, hogy szinte elfeledkezünk erről a világról. Vagy például ha meditációs technikákat tanulunk-gyakorlunk.

Elmondhatatlan öröm és boldogság van „odaát”. A lelkünk önmagának csak egy kicsi részét tudta „bepaszírozni” ebbe a véges emberi testbe, azért, hogy tapasztalatokat szerezzen ezen a különleges módon is, részt vegyen ebben a földi „társasjátékban” – de „odaát” a lelkünk teljességét élvezhetjük és szeretteink lelkével is bármikor szeretetben eggyé válhatunk (itt a Földön a fizikai test akadályozza az eggyé válást).

Hát körülbelül ennyi. Ha segített valamit neked, annak nagyon örülök. Ha nem, felejtsd el.

Szép őszi napokat kívánok Neked!

Február elején Budakalászon sóbarlang nyílt, melynek a vezetője felkért, hogy tartsak ott heti rendszerességgel meditációt.

A sóbarlangban tartózkodás azon kívül, hogy az immunrendszert erősíti, célzottan is hatásos légzőszervi, allergiás vagy asztmatikus problémák esetén.

A meditáció pedig – amellett hogy lelki fejlődésünket támogatja – a testi-lelki ellazulással szintén hozzájárul az egészség megőrzéséhez vagy visszaszerzéséhez.

Így a sóterápia és a meditációs folyamat egymást erősíti.

A meditációval elért fizikai és szellemi nyugalom felér egy testi-lelki méregtelenítéssel – ezért érdemes akár csak egy alkalomra is eljönnöd.

Ha azok közé az emberek közé tartozol,

- akik még sosem meditáltak,
- vagy akik nehezen veszik rá magukat, hogy leüljenek otthon meditálni,
- vagy akik szeretnek mindent közösségben megtenni, akiket inspirál, hogy mások is jelen vannak,
- vagy akik képesek érzékelni, hogy a közös meditáció „magasabbra” viszi őket, hiszen az együttes energia szárnyára kapja mindegyik résztvevőt,

akkor gyere meditálj velünk!

Nem jógapózban, csendben fogunk meditálni. Azt a fajta meditációt a nyugati ember nehezen tudja megtanulni, ezért csak hosszasabb gyakorlás után jelentkeznek a fenti pozitív hatásai.

Itt kényelmes fotelben, behunyt szemmel ülve, kellemes zenével aláfestett vezetett meditáción vehetsz részt, ami azt jelenti, hogy folyamatosan mondom majd, mire gondolj, mit képzelj el – mintha egy álmot álmodtatnék végig veled. Eközben én magam is a csoporttal együtt meditálok, miáltal a tér behangolódik a mély meditációnak megfelelő théta agyhullámok rezgésszintjére, és ez téged is hozzásegít ezt a tudatállapotot elérni.

A sóbarlang autóval 10-15 percre van Békásmegyertől, a szentendrei HÉV Budakalászi Lenfonó megállójától pedig 3-4 perc sétával elérhető.

Címe: 2011 Budakalász, Budai út 26. Térkép
Bejárat a Táncsics Mihály utcában a parkoló felől.
Honlapja: http://kalaszisobarlang.hu/

Szeretettel várlak!

!A program elegendő érdeklődő hiányában abbamaradt!

Nyelvet tudni jó, hasznos.

Külföldi vagy itthoni munkához, (internetes) ismeretszerzéshez, utazáshoz, ismerkedéshez, főiskolai felvételihez, diplomához …

Ha már valaha is felmerült benned, hogy “de jó lenne tudni egy nyelvet”, és még mindig nem tudod  – akkor vajon mi hiányzik neked hozzá?

Idő, pénz, vagy szorgalom-kitartás? Tovább »

Szoktál írásban tervezgetni, álmodozni?

Én azért szeretem és ajánlom neked is, mert az írás segít a fókuszálásban, azaz gondolatainknak a vágyainkon való tartásában.

Segít akkor, amikor írjuk, segít akkor, amikor újból el-elolvassuk, s minél többször idézzük fel, annál kevésbé feledkezünk meg róla, annál kiirthatatlanabb lesz a fejünkből. Tovább »

Újév napján mi jobbat is tudnék kívánni erre az évre minden olvasómnak, mint bőséget minden téren (híven e honlap címéhez ): anyagiakban, lelkiekben, egészségben, szeretetben.

Ennek eléréséhez találtam egy remek összefoglalót Pozsgai Nikolettától, fogadjátok szeretettel. A videó ugyan nem játszható, de a szöveges leírást érdemesnek tartom az elolvasásra, átgondolásra, felhasználásra a bőség megteremtéséhez.

10+1 lépés a bőségbe

A minap hallottam az alábbi történetet egy idősebb hölgytől:

„Fiamat otthagyta a felesége jó másfél éve. Egy idő múlva megismerkedett egy hölggyel. Amikor kérdeztem róla, hogy milyen, annyit mondott: „Csúnya és öreg”. „Miért, hány éves?” „45.” Magamban jót derültem, mert a fiam 44. Tovább »

N. D. Walschnak, a híres „Beszélgetések Istennel” szerzőjének egy másik könyvéből, “A gazdagságról” címűből idézem az alábbi részletet (…-tal rövidítettem néhol).

“Az első, amit meg kellett értenem a gazdagságról … hogy tévesen határoztam meg. Azt hittem, a gazdagságnak az anyagi tulajdonunk mennyiségéhez van köze.

… az igazi gazdagságnak semmi köze ahhoz, ami az enyém, hanem ahhoz van köze, ami vagyok. És amikor a létem gazdagságát bőségesen megosztom mindazokkal, akiknek az élete érintkezik az enyémmel, önmagától megtalál minden, aminek a megszerzésére annyira törekedtem …

Valaha, amikor a gazdagság jutott az eszembe, ilyesfélék körül forogtak a gondolataim: finom kristályok, remekmívű régiségek, gyönyörű ruhák, és minden olyasmi, ami helybe jön, anélkül, hogy a kisujjamat is mozdítanom kellene értük. Arról pedig, aminek már akkor bővében voltam, gyakorlatilag nem vettem tudomást.

(Egyik szemináriumomon, dél közeledett éppen) valaki a következővel fordult hozzám: Tovább »

A boldogság egy jelenre vonatkozó vagy egy jövőbeli cél nálad?
Vagy másként: most akarsz boldog lenni vagy a jövőben?

Vigyázz, mert ha a jövőben kívánsz boldog lenni, úgy járhatsz, mint az egyszeri ember a Halállal ebben a történetben:

Az egyszeri emberhez egy napon bekopogtatott a Halál:
- Jöttem a lelkedért.
Ám az addig könyörgött neki, hogy sikerült megegyeznie vele, hogy nem viszi el aznap, csak másnap. A furfangos ember azt ajánlotta, hogy a megegyezést írják is fel az ajtófélfára: HOLNAP Tovább »

Hosszú évek óta olvasója és tisztelője vagyok Wolf Gábornak, a magyar kisvállalati marketing „gurujának”, sokat tanultam tőle magam is.

Hírlevelében minap azt boncolgatja, hogy a marketingnek a vevőről kell szólnia. Ide másolom addig a pontig, amíg az én mondanivalómat is megvilágítja.

“Hogyan legyek érdekes?”

Hány éves voltál, amikor ezt a kérdést először feltetted magadnak?

Talán egy randin ültél? Feszengve, a kínos csöndben, miközben a fejedben ez a saját magadnak kiadott parancs ordított: “mondjál már valami érdekeset!”

Vagy egy főnököddel vacsoráztál, és közben azon gyötrődtél, hogy miről beszélj, hogy érdekes legyél?

Vagy egy házibulin egy társaságban, az asztal körül irigykedve nézted, hogy mások milyen könnyedséggel ragadják magukhoz a beszélgetést és szórakoztatják a többieket? Talán utáltad is őket egy kicsit emiatt … és közben arra gondoltál: a lelkedet is eladnád, hogy ilyen karizmatikus, ilyen érdekes lehess … Tovább »