Két éve vesztettem el az apukámat, akit a mai napig sem engedtem el igazán. Az Önmegismerés útjára léptem és választ kaptam sok kérdésemre. Az életben szidott és azt hittem nem szeret, csak az öcsémet. 56 éves vagyok és hihetetlenül tűnik, de sajnos rengeteg önkorlátozó hiedelmem keletkezett az apu sajátos neveléséből. Amikor beteg volt, két héten keresztül jártam hozzá és megtudtam mennyire szeret, szidás helyett gyengéd szavakat kaptam és összeraktam az új életemet, hogy az apu világ életében jobban szeretett mint az öcsémet, amit világ életemben így hittem. Kati ezt hogy oldhatom fel. Tudod megszoktam a szidást és ha megdícsérnek a mai napig, alig akarom elhinni, úgy hozzá szoktam, hogy fekete báránya vagyok a családnak, ami természetesen nem igaz, csak a körülmények miatt hittem így és sajnos ebből alakult ki depresszió. Annyira örültem, hogy feltetted a halottaink elengedése meditációt, sajnos lekéstem róla. Bocsánat, hogy leírtam miért is fontos számomra ez a meditáció, fizetek szívesen érte, vagy kérhetek skype-on tanácsot. Szép napot, szeretettel: Ildikó