Ezt a videót csak a youtube.com-on 13 millióan nézték meg röpke 4 nap alatt! Nem csoda!

Hát ez az, amiről az előző blogbejegyzésben írtam! Ez a felvétel egy angliai tehetségkutató versenyen készült: egy 47 éves munkanélküli hölgy, Susan Boyle fergeteges sikeréről.

Ugye nyilvánvaló, hogy 47 évig Susan élete nem a sikerről szólt, legalábbis nem a zenei sikerről, az biztos. 1999-ben ugyan készült egy felvétel, melyet itt meghallgathatsz (Susan Boyle egy 1999-ben felvett jótékonysági lemezen énekel) – de ez nem hozott változást az életébe: senki nem figyelt fel rá. A munkanélküliség is elérte, ami ugye látszatra nem egy jó dolog – de lehet, hogy enélkül eszébe se jutott volna ezen a versenyen elindulni. Szóval a látszat ellenére a dolgok jó irányba haladtak, a vonzás törvénye a háttérben igazgatta a szálakat, hogy a siker beköszöntsön az életébe.

Megkockáztatom, hogy talán a 47 év sikertelenség nélkül a mostani sikere nem is lenne olyan fergeteges: sok jó hangú huszonéves szaladgál szerte a világban, fiatalon nehezebb lett volna kitűnnie. Éppen ez a döbbenet, mely eltölt mindenkit csodálatos hangja hallatán (nézd az arcokat, miután elkezd énekelni, hogy megváltoznak, ahhoz gúnyhoz képest, ami rajtuk ül előtte) – hogy 47 évig mennyire el volt rejtve a tehetsége.

Nos itt van, ámulj és élvezd – és közben ne feledd: a vágyaid előbb-utóbb megvalósulnak a te életedben is, a látszat akármit is mutat, csak ne add fel a reményt! Figyeld Susant és végy példát róla abból a szempontból is, hogy milyen életvidám, a humort sem nélkülöző, önbizalommal teli személyisége van – talán ehhez is kellett 47 év, hogy ilyen éretten tudjon hozzáállni az élethez, és ki merjen állni magáért.

(Ha szeretnéd elolvasni a dal magyar szövegét, klikkelj ide.)